Hírek

Sikersztori
február 16th, 2015Általános hírek

Ügyfelünk, nevezzük Ildikónak, 2013. november 13-án kereste fel irodánkat. Munkahelyet keresett. Ildikó 40 év körüli, szolid, halk szavú, átlagos megjelenésű hölgy, akinek születése óta egyik kézfeje hiányzik. Emellett orvosi papírján a diagnózisok között ott olvasható a paranoid schizophrenia, a szorongásos zavar, az enyhe mentális retardáció, s a fenti egészségügyi problémák miatt 54% az össz-szervezeti egészsékárosodása. Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt áll, gondnoka az ikertestvére. Támogató családi háttérrel rendelkezik, párkapcsolatban él. Szociális szükségletei kielégítettek. Gyermeke nincs.

Eddigi szakmai múltjában takarított, postai feladatokat látott el, viszont jelentkezésekor kiderült, hogy 5 éve nem dolgozott.

A fenti napon, tehát 2013. november 13-án a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Ny-Dunántúli Regionális Központja, vagyis a győri 4M Programnak otthont adó egyesület épp takarítónőt keresett részmunkában. A régió titkár épp akkor jött be a 4M irodába, amikor elkezdődött Ildikó adatfelvétele. Felfigyelt az új ügyfélre, s kérdezgette őt, hogy mennyire terhelhető, bírja-e a takarítást, egyáltalán érdekelné-e Ildikót ez a fajta munkaterület. Ildikó azonnal igent mondott.

Munkába lépésének első napja: 2013. december 09. Az első naptól kezdve Ildikó nagyon ügyesen ellátta teendőit. Észrevette a feladatokat, nem kellett őt noszogatni, irányítani.  Gyorsan beletanult a szakmai feladatokba. Ügyesen létrára mászott, így pucolt ablakokat. Bepakolt a mosógépbe, vasalta a tiszta textíliákat. Porszívózott, felmosott, amit a ház rendje megkövetelt. Közben kollégát is kapott, akivel nagy egyetértésben és összhangban végzete a takarítási feladatokat.

Bármi kérdése lett, udvariasan kérdezett. Fürgén, gyakorlatiasan mozgott a házban. Szép lassan „kinyílt” Ildikó, néhány dolgot megtudtunk vele kapcsolatban, illetve teljesen elfogadható kollegális viszonyt sikerült kölcsönösen kiépíteni nekünk 4M-eseknek és az egyesület többi dolgozójának is Ildikóval.

Eltelt 1 év és Ildikó azóta is a kollégánk. Ugyanolyan szorgalommal és kitartással végzi munkáját, mint ahogy azt az elejétől fogva megszokhattuk Tőle. Mi sokszor megdícsérjük Őt, s ha nem is mondja ki, de szemmel láthatóan jól esik Neki. Közben pedig egy számára örömteli hírről is beszámolt nekünk, miszerint a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alól mentesülni fog. Ezt a –szavait idézve- megbélyegezettséget „leveszik róla”, mert ennek fenntartása a továbbiakban nem indokolt Ildikónál. Nagyon örül, boldog, hisz a bírósági tárgyalás jól zárult, nagyon bíztatóak voltak a bíró zárszavai. A szakemberek, a meghallgatott gyám egyöntetűen arra a véleményre jutott, hogy egy olyan személynek, aki háztartást vezet, dolgozik becsületesen, beosztja ésszerűen pénzét, döntésképes és saját bevallása szerint az önellátásban és egyéb tevékenységben sem igényel állandó támogatást, segítséget a gondnokság semmiféle formájának biztosítása nem indokolt.

Összességében tehát ez egy gyors és sikeres elhelyezés története. Talán nem is gondolnánk, hogy egy mentálisan beteg, testi hiányossággal élő és több éve munkaviszonyban nem álló személy így megállja helyét a munkakörében. Esélyt és lehetőséget kell adni. Bíztató és hitet adó támaszt nyújtani az arra rászorulónak, és ha ő maga is érzi az odafigyelést a jó akarást bizonyítani fog. Egyfajta kölcsönös eredményesség fog létrejönni munkavállalói és munkáltatói oldalról. Ráadásul szemmel láthatóan is jót tett Ildikónak az, hogy munkát kapott, olyat, amit szeret is csinálni. Újra „emberek között” van, mosolyog, közérzete, hangulata javult. Tervez, cselekszik és ügyesen rendezi a kis életét, s ehhez a jövőben már a gyám jóváhagyása sem kell.

 

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület